Mire jó a művészeti nevelés?

By | 2017-09-23

Mire jó a művészeti nevelés?

Növendékeinknek délutáni oktatás keretében biztosítjuk a különböző művészeti tanszakokon a képzést.

Hangszeres zene, gitár
A zenetanulás a muzsikálás örömén túl
• fejleszti a memóriát, a logikus gondolkodást, a koncentrációt, az önbizalmat, a szellemi és fizikai állóképességet, a kapcsolatteremtési és együttműködési képességet
• megtanít a fegyelmezett, rendszeres munkára

 

• segít az érzelmek kifejezésében

 

• bővíti az általános műveltséget. A zenetanulás kezdete – Előképző
A zenetanulás első szakasza – a zenei képességek fejlesztése – az előképzős csoportokban történik. Szolfézs órákon játék,

mozgás, gyermekdal segítségével ismerkednek meg a gyermekek a zenei írás-olvasás legegyszerűbb elemeivel. Az előképzős csoportokban folyó munka megalapozza az eredményes hangszertanulást.
Hangszertanulás
Bármilyen hangszeren tanulunk, legyen az elektronikus vagy akusztikus, szükség van egy klasszikusnak nevezhető zenei alapra, ha ez megvan, később sokkal könnyebb a könnyűzenét vagy a jazzt játszani.

Grafika/képzőművészet
A képzőművészet a belső lelki tartalmak nonverbális, a képzőművészet eszközeivel történő kifejezés módja.
Belső tudati tartalmak kerülnek felszínre a rajzolás, festés, mintázás során, miközben kreatív energiák szabadulnak fel, s ezzel megfogalmazódnak, tárgyiasulnak a problémák, gondolatok,
félelmek és szorongások, avagy éppen örömök.

A képzőművészet leglényegesebb vonása a szabad művészi kifejezés.

• Felszínre hozza a személyes szimbólumokat.
• Segíti a kifejezés, a kommunikáció és a megértés alapvető funkcióit.
• Fejleszti és növeli a szellemi képességeket, a kézügyességet, a kreativitást.
• Örömszerzést, sikerélményt biztosít.

Az alkotás folyamata élményfeldolgozást jelent, amelyben tudatos vagy tudattalan szinten, de mindenképpen egy én-azonos tevékenység és megjelenítés zajlik

Dráma/színjátszás
A drámajáték hatására olyan nélkülözhetetlen változások következnek be, mint például a megértés szintjének módosulása, fejlődése, az érzelmi, megismerési tapasztalatok hatására, pozitív változás a szociális viselkedésben, kooperációs készségben, a nyelvi és egyéb kommunikációs tapasztalatok fejlődése, mások szükségleteinek és szándékának fel- és elismerése.
Alkalmat ad az eljátszott szerep belülről való átélésére, az empátia megnyilvánulására.
Nagyon jó hatású a drámapedagógia azon kategóriája, amely arra nyújt lehetőséget, hogy a gyermek például egy általa vágyott és választott foglalkozást, illetve tevékenységet “mintha” formában, játszva gyakorolja.

Tánc
Aki rendszeresen táncol, annak sokkal jobb lesz a kedve. A lélekre is nyugtató hatással van.
Jobbra és balra, előre, hátra, pörgés, forgás… Mivel meg kell jegyezni, és koncentrálni kell az egyes lépésekre, a tánc mindkét agyfélteke működését ösztönzi. Fejleszti a koncentrációt, és javítja az emlékezőképességet, ráadásul a tánclépések tanulásával javul az improvizációs és az alkalmazkodóképesség is.
Aki rendszeresen táncol, jutalmul szép tartást is kap. És ez még nem minden; hiszen a saját testével kapcsolatos érzései is javulnak, nagyobb lesz az önbizalma, elégedettebbnek, illetve magabiztosabbnak fogja érezni magát!